Először is nagyon örülök az új blog stílusnak, hogy végre képeket és videókat is megoszthatok itt, mert amiket a facebook oldalamon megosztok, azt csak az ismerőseim láthatják!! Azonban előző blogomat is voltak idegenek ( számomra ), akik követték, s biztosan örültek volna néhány fotónak vagy akár még videónak is. Malajzia volt annyira csodálatos, hogy lett volna mit megosszak képekben is az ide látogatókkal...
Azonban most új évet írunk, 2011 -ben jöttünk meg a családommal közel másfél év kint élés után Malajziából, azonban most újabb terveink vannak, ami jelen esetben Skóciát jelenti, egészen pontosan Edinburgh -ot. A Malajziai hazatérésünk és az utolsó bejegyzésem közötti időszakról igazán most nem is nagyon szeretnék írni, azonban azt gondolom, talán segít kiírni magamból azt a sok mindent, ami a mostani utazásommal összefügg érzés, valamint gondok és problémák. Azonban nem a depressziótól fűtötten ülök itt a gép előtt, hogy bárkit az öngyilkosságba taszítsak soraimmal, hogy arról beszéljek, az élet milyen igazságtalan ( velem ), és hogy legszívesebben eret vágnék.... Szó sincs ilyenekről!! Sőt....
Igazából nagyon várom az utazást, ami 2013. április elején lesz. Hogy miért várom? Mert egy újabb lehetőség arra nézve, hogy egy másik országban vethessük meg lábunkat családommal. Természetesen mint mindennek ennek is oka van, azonban ezt a blogot nem azért hoztam létre, hogy kormány ellenes jelmondatokkal legyen tele, vagy szídjam az országot, a politikát, a kormányt stb. Én innen elvágyódok már talán 10 éve is van annak. A lehetőségek az elmúlt néhány évben kezdtek burjánzani, igazából egy hosszabb próbálkozáson már túl vagyunk, ami sajnos nem sikerült, azonban most itt az újabb, ami talán esélyesebb, mint Malajzia. De ezt majd meglátjuk...
Az újabb ajánlatot azaz lehetőséget 3 napja kaptam azaz kaptuk, hogy Skóciába lehetne menni dolgozni, valamint akár le is tudunk belátható időn belül telepedni. Én leszek most is az előőrs, felmérem a terepet, valamint dolgozni kezdek, s ha minden úgy van, ahogy én ezt lebeszéltem azzal az emberrel, aki segít kijutni, valamint munkát ad kint, akkor utánam jön a családom is ki, s megpróbáljuk a Skót életformát is. A napokban sokat olvastam róla, próbálok tájékozódni a kinti élet után, ami nem könnyű feladat, mert forrás ugyan van bőven, de igazából engem a személyes tapasztalatok érdekelnek, valamint azok közt is akad néhány amit nem gondolok hitelesnek.. Szóval nincs könnyű dolgom, azonban elszántan keresgélek. Sok mindent tudok már azért Skóciáról sőt Edinburgh -ról is, de igazán mindig a saját személyes tapasztalataim azok, amik valós infot tartalmaznak... :)
Az ajánlat amit kaptam, egy nagyon jól átgondolt és koncepciózus terv alapján lett előkészítve. Hogy pontosan mi ez, arról majd már csak akkor szeretnék bővebben írni, ha már kint vagyunk, elkezdődött a munka. Természetesen nem valami fekete dolog, mert olyat a családom mellett nem is vállalnék, meg aztán amúgy is nem vagyok egy olyan pali, aki mindent bevállal, csak pénz legyen... Tehát törvényes keretek közt fogunk dolgozni kint.
Ennek az újabb lehetőségnek igazából nagyon örülök, de ugyanakkor tartok is tőle természetesen. Nagyon szeretném, ha most sikerülne, mert eddigi életem során jó néhány dolog volt ami jól hangzott és jól is indult, de a vége mindig egy roppant kellemetlen dologgá fajult, lásd maláj. Tehát nem egy önfeledt várakozás az út miatt ami bennem van, hanem egy kiváncsiság az újabb maga nemében egzotikus helyre, azonban újabb megpróbáltatások, újabb nehézségek tömkelege. Megint kezdődik előlről az új arcok megismerése, a protokoll jellegű kérdések feltétele és megválaszolása, ami a velem együtt utazó emberek és én köztem elhangzó beszélgetések. Újra ismerkednem kell, szoknom kell sok mindent, a klímát, a szokásokat, a nyelvet, az ízeket stb. Szóval ez most megint nem lesz egyszerű azért. Ugyanakkor látom benne az esélyt is egy jobb jövőért, ami első sorban a gyerekeim javát szolgálják, meg hát természetesen a mienkét is a feleségemmel. Szóval nem egyszerű az élet, de végül is ki mondta hogy az lesz? Csak igazából én már nagyon unom az állandó megfelelést, a másoknak való haszonszerzést a 2 kezem által. Általában csak nekem nem jó ez a dolog, a főnökeim mindig jobban járnak... mondjuk ezzel nem egyedül vagyok a világban... Természetesen most joggal kérdezheti bárki, miért nem saját dolgot csinálok? Én is lehetek vállalkozó? Azt kell mondjam igaza van, azonban semmilyen lehetőségem ilyenre nem volt sosem, mivel pénzem sincs sosem... a megélhetésünk is egyik napról a másikra telik, állandó sakkozás a csekkekkel, állandó anyagi ingovány.... igazából ezt unom jobban, mint az új helyzeteket. Azonban minden lehetőséget ki kell használjak, mert azt nem hiszem el, hogy nekem soha semmi nem sikerül, Egyszer be kell jönnie valaminek, ami egy nyugodtabb életről szól, amikor természetesen dolgoznom kell minden nap, azonban úgy nincs anyagi gondunk, hogy kényelmesen ( nem fényűzően ) megélünk a családommal, nem kell a pénz miatt idegeskedni stb. Annyira vágyok már erre, hogy azt elmondani nem lehet és nem is tudom igazából. Szóval most készülök Edinburgh -ba, ami egy teljesen új környezet lesz.
Élnek ismerőseim Londonban valamint Southampton -ban, de a Skóciai részen senki. Így bár egyedül leszek, de elérhető távolságban lesznek ismerősök is. Bár nem tudom velük mire lehet jutnom majd találkozás szempontjából, mivel én mindenkitől nagyon messze leszek.
Szóval most útnak indítom ezt a blogomat, mivel készülök az utazásra, úgy lélekben mint fizikálisan is, tehát elkezdtem megtervezni miket kell elintéznem itthon, miket kell beszereznem stb. Szeretnék ezekről a dolgokról is tájékoztatást adni, ha nem is minden nap, de azért gyakran......
